Odi et amo

Azelőtt

 

 

Megsimogatta a legkisebb szőke-fürtös kisfia fejét.

-Feküdj le kicsikém, holnap szebb napra ébredünk!

Látta a szemén, hogy hisz neki. Pedig már nem érezte a saját hangján, hogy meggyőző lenne… Azelőtt volt hite….de már enélkül bolyongott egy ideje…

Nemsokára szülinapja lesz a fürtösnek. Milyen boldog lesz, remélem akkor még mindenki itthon lesz és átadhatják együtt a rejtegetett ajándékot. Még azelőtt vette, a nagy karácsonyi leárazás után, mikor szabadon járhatott a boltokba. Ezerszer mutatta a reklámot, hogy azt szeretné szülinapjára. Pedig nem tudhatta…

Azelőtt volt szülinapi zsúr. Emeletes torta, kis barátok, lufi és meghívó.  Kacagás és sorjáték. Lábbal festés.

Most remény, hogy mindenki itthon lesz. Egészségesen…

Mennyire más lett az élet. Sosem hitte volna. Tegnap elpattant a fia szemüvege, zokogott felette. Hogyan fogja megcsináltatni?! A pillanatragasztó, amit fél napig keresett, beszáradt. Azelőtt elvitte volna az optikushoz…

Lesz elég tojás…lesz torta…Még maradt annyi liszt…

Azelőtt rendelték, volt marcipán meg tűzijáték. Szép színes gyertya… Hogy tetszett neki….vagy tízszer elfújta…mindig újra gyújtotta. Tapsoltak és éljeneztek….de szép is volt.

Újra kellene a hite…vajon hol van?!

A kis szőke fürtös álmában kacagott….megsimogatta óvatosan. Mennyire szereti őket.  Eszébe jutott , hogy vett egyszer olyan gyertyát, amit kis műanyag autókba kellett szúrni. Óvatosan kiosont és megkereste. Milyen boldog lesz a kisfia…Mosolygott az éjszakába…

Holnap szebb napra ébredünk, szülinapra. 

 

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!