Odi et amo

Találkozás

Hatvan év…ennyit élt a férjével. Októberben halt meg. Most közel a 80-hoz, itt fekszik egy töpörödött néni testében, súlyosnak mondott betegen. -Már nem bánom, ha meghalok, nincs már kiért élnem! Egyedül vagyok, 5 hónapja meghalt a férjem.Nem tanultam meg, hogy éljek nélküle, hiszen egész életemben velem volt-kezdi mondani, elfúló, sírós hangon. A vizsgálóban dermedt csend támad,… Tovább »

Menekülés

Arra riadt, hogy a férje üvöltve rugdossa a bejárati ajtót. -Engedj be te kuuuurvaaa!– ordibálta elkent hangon és nagyon dühösen. Részeg volt. Megint. Sejtette, mikor nem ért haza a munkából délután, hogy megint inni ment. A kisfia hang nélkül zokogott és ölelte a nyakát. Annyira félt, hogy bepisilt. Még jó hogy volt egy törülköző alatta,… Tovább »

A Karácsony

  Kezében az egyetemi jegyzettel ült az ágy szélén és próbált tanulni. Szerves kémia.  Muszáj lenne valahogy a fejbe szállnia, nincs pénze utóvizsga díjra.  Kicsi fia épp aludt. Nézte. Istenem, de szép! Nemrég vágta le a haját, végre kisfiús frizurája lett, bár ő azért nagyon szerette a vidáman kunkorodó kis kócfejét is.  Vajon mit álmodhat?… Tovább »

Búcsú nélkül

  Épp itta a kávéját. A férje elvitte a fiukat oviba, így végre csendben üldögélhetett. Szerette a csendes reggeleket, de ritkán voltak azok.  Ha mégis, az olyan volt, mint egy ajándék. Bekapcsolta a laptopot, míg töltött be, addig elolvasott egy félbe hagyott cikket. Egy családról szólt, átjött a pár boldogsága és a jövőbe vetett hite…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!