<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Odi et amo</provider_name><provider_url>https://odietamo.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Ludmann-Vank Liza</author_name><author_url>https://odietamo.cafeblog.hu/author/liza-6666hotmail-com/</author_url><title>Tudod...</title><html>&lt;p&gt;Ülök az autóban és nézek kifelé...este van, már sötét....de mindenhol emberek...végre ki lehet menni az utcára...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;-Tudod, régen sétálltam a körúton és néztem az új autóban ülő öltönyös, elegáns embereket...töri meg a csendet..&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nagyot sóhajtok...érzem és értem amit mond....&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;-Most te vagy új autóban ülő öltönyös...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hosszan hallgat:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;-Tudod, jó, hogy többre vittem mint a szüleim...de újra lennék nincstelen fiatal...aki szabadon sétáll a kiskörúton...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-188&quot; src=&quot;https://odietamo.cafeblog.hu/files/2021/05/japan-2014618_1920-300x199.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;199&quot; /&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>