![\"\"](\"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu\/files\/2018\/11\/sad-659422_960_720-300x196.jpg\")
<\/p>\r\n<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
Hallotta ugyan<\/strong>, mikor valaki meg\u00e1llt a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt, de nem fordult meg. Nagyon szerette volna m\u00e1r befejezni ezt a p\u00e1r sort.<\/p>\r\n Az \u00edr\u00f3g\u00e9p szorgalmasan \u00fct\u00f6tte le egym\u00e1s ut\u00e1n a bet\u0171ket.<\/strong><\/p>\r\n \u00a0\u0150 g\u00e9pelt a leggyorsabban, b\u00fcszke is volt r\u00e1 az \u00e9desanyja. M\u00e9g versenyre is elk\u00fcldt\u00e9k a titk\u00e1rs\u00e1gr\u00f3l. Persze azt is megnyerte, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben \u0151t sosem izgatta. Feladat volt, amit teljes\u00edteni kellett.<\/strong><\/p>\r\n -Kisasszony!<\/strong> Hallotta a gondolatai k\u00f6z\u00f6tt, de nem fogta fel, hogy ez a hang a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfi hangja. Aki, ezek ut\u00e1n megker\u00fclte az asztalt \u00e9s egyenesen el\u00e9 \u00e1llt. K\u00e9nytelen volt feln\u00e9zni.<\/strong><\/p>\r\n Akkor megl\u00e1tta azt az \u0151szinte k\u00e9k szemp\u00e1rt.\u00a0<\/strong> \u00a0Annyira elmer\u00fclt a tekintet\u00e9ben, hogy p\u00e1r m\u00e1sodperc eltelt mire k\u00f6sz\u00f6nni tudott a f\u00e9rfinak.<\/p>\r\n -Parancsoljon uram, miben seg\u00edthetek? K\u00e9rdezte halkan.<\/p>\r\n -A Tan\u00e1r urat keresem, meg van besz\u00e9lve, Dr. Tak\u00e1cs S\u00e1ndor vagyok.<\/p>\r\n Les\u00fct\u00f6tte a szem\u00e9t, maga el\u00e9 h\u00fazta gyorsan a list\u00e1t, megkereste rajta a nevet.<\/p>\r\n Becsengetett a m\u00e1sik irod\u00e1ba: Megj\u00f6tt Tak\u00e1cs doktor \u00far!<\/strong><\/p>\r\n <\/p>\r\n El\u00e9g hosszasan volt bent a Tan\u00e1r \u00farn\u00e1l, pr\u00f3b\u00e1lta folytatni tov\u00e1bb a munk\u00e1t. De nem b\u00edrt koncentr\u00e1lni.\u00a0<\/strong><\/p>\r\n Mikor a 4. bet\u0171t kellett vissza \u00fctnie, abba hagyta. El\u0151vette a nagy el\u0151jegyz\u00e9ses k\u00f6nyvet, egy rak\u00e1s sz\u00e1ml\u00e1t \u00e9s \u00fagy csin\u00e1lt, mint aki nagyon dolgozik.<\/strong><\/p>\r\n Akkor j\u00f6ttek ki, nevetg\u00e9lve,<\/strong> a Tan\u00e1r \u00far gyeng\u00e9den a f\u00e9rfi v\u00e1ll\u00e1ra csapott, majd kezet r\u00e1ztak.<\/p>\r\n -K\u00e9rem, besz\u00e9ljenek meg mindent a titk\u00e1rn\u0151mmel, \u0151 mindenben \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00e9re!<\/p>\r\n Ekkor n\u00e9zte meg jobban. Apja korabeli lehetett, nem t\u00fal magas.<\/strong> Igaz, a Tan\u00e1r \u00far mellett kev\u00e9s f\u00e9rfi t\u0171nt magasnak, hiszen volt vagy 195 centi. \u0150 is \u00e9pp a mellkas\u00e1ig \u00e9rt.<\/p>\r\n A sz\u00f6vetnadr\u00e1got, zak\u00f3t \u00e9s egy prec\u00edzen kivasalt inget viselt, gondosan megk\u00f6t\u00f6tt nyakkend\u0151vel. Biztos h\u00e1zas, gondos feles\u00e9ge lehet.<\/p>\r\n - Kisasszony, k\u00e9rem, innent\u0151l vegye \u00e1t az urat! Majd r\u00e1mosolygott. Ilyenkor mindig olyannak t\u0171nt, mint egy j\u00f3s\u00e1gos nagyap\u00f3. Sokat szel\u00edd\u00fclt az elm\u00falt 10 \u00e9v alatt, mikor ide ker\u00fclt, \u00fct\u00f6tte-v\u00e1gta, idom\u00edtotta. Nagyon j\u00f3l meg tanultak egy\u00fctt dolgozni. Megtartott\u00e1k a tisztes t\u00e1vols\u00e1got,<\/strong> de elismert\u00e9k egym\u00e1s k\u00e9pess\u00e9geit.<\/p>\r\n -K\u00e9rem, foglaljon helyet, mutatott egy sz\u00e9kre. Addigra a Tan\u00e1r \u00far el is t\u0171nt a szob\u00e1ja m\u00e9ly\u00e9n.<\/p>\r\n Reszketett a keze.<\/strong> \u00c9rezte a leveg\u0151ben a vibr\u00e1l\u00e1s. F\u00e9lve r\u00e1n\u00e9zett a f\u00e9rfira, de \u0151 is hasonl\u00f3an \u00e9rezhette mag\u00e1t. Zavarts\u00e1g \u00e9s \u00f6r\u00f6m vegyes kombin\u00e1ci\u00f3ja t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u00f6tt az arc\u00e1n. N\u00e9zte \u0151t. \u0150 meg visszan\u00e9zett r\u00e1. Nem tudta mi t\u00f6rt\u00e9nik, de a lelk\u00fck egy pillanatra \u00f6ssze\u00e9rt, az\u00e9rt, hogy azt\u00e1n \u00e9vekre \u00edgy maradjon. \u00a0\u00c1tbesz\u00e9lt\u00e9k a sz\u00fcks\u00e9ges dolgokat \u00e9s udvariasan elk\u00f6sz\u00f6ntek.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Nem b\u00edrta kiverni a fej\u00e9b\u0151l.<\/strong> M\u00e1snap reggel is az \u0151 arca jelent meg, mikor kinyitotta a szem\u00e9t. Mi t\u00f6rt\u00e9nik\u2026mi t\u00f6rt\u00e9nik\u2026<\/p>\r\n Akkor jelent meg a kisl\u00e1nya a szoba ajt\u00f3ban, majd b\u00fajt be az anyja mell\u00e9. Beleszagolt a kis haj\u00e1ba. Nincs finomabb egy gyermek illat\u00e1n\u00e1l.<\/p>\r\n Eltelt n\u00e9h\u00e1ny nap, mikor cs\u00f6rg\u00f6tt a telefon.<\/strong> Felvette, bemondta a szok\u00e1sos k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 sz\u00f6veget.<\/p>\r\n -Kezitcs\u00f3kolom, Tak\u00e1cs Doktor vagyok! K\u00e9rem, bocs\u00e1sson meg, hogy zavarom \u00e9s t\u00e9nyleg nem akarom \u00d6nt kellemetlen helyzetbe hozni, de tudunk esetleg valamikor szem\u00e9lyesen n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t v\u00e1ltani?<\/p>\r\n -Persze, mikor tudna ide f\u00e1radni? \u2013er\u0151ltetnie kellett mag\u00e1t, hogy besz\u00e9ljen.<\/p>\r\n -Nem ott gondoltam, mag\u00e1n \u00fcgyben keresn\u00e9m.<\/strong> T\u00e9nyleg csak p\u00e1r percet k\u00e9rek, ha tudna r\u00e1m ennyit sz\u00e1nni az \u00e9let\u00e9b\u0151l!<\/p>\r\n \u00d6ssze-vissza j\u00e1rtak a gondolatai, zavartan k\u00f6hintett egyet. Meg\u00e9rezte a f\u00e9rfi, hogy nem nagyon tudja a helyzetet \u00e9rtelmezni \u00e9s kezelni.<\/p>\r\n -K\u00e9rem, ne ijedjen meg, a sz\u00e1nd\u00e9kaim \u00e1rtatlanok \u00e9s elnevette mag\u00e1t. \u0150 is vissza nevetett. Megbesz\u00e9lt\u00e9k, hogy m\u00e1snap munka ut\u00e1n tal\u00e1lkoznak a szemk\u00f6zti pressz\u00f3ban. Azt\u00e1n eg\u00e9sz d\u00e9lut\u00e1n azon j\u00e1rt az esze, vajon mit akarhat t\u0151le Tak\u00e1cs Doktor.<\/p>\r\n Mikor bel\u00e9pett, megcsapta a k\u00e1v\u00e9z\u00f3k jellegzetes illata.<\/strong> A h\u00f6lgy feh\u00e9r bl\u00fazban \u00e9s bord\u00f3 mell\u00e9nyben, akkor ment v\u00e9gig a k\u00e1v\u00e9g\u00e9phez. Hallotta, ahogy a dobog\u00f3n jellegzetesen d\u00fcb\u00f6r\u00f6g a k\u00f6telez\u0151en viselt kismama cip\u0151.<\/p>\r\n Benyomta a gombot, a g\u00e9p \u00f6regurasan neki\u00e1llt k\u00e1v\u00e9t \u0151r\u00f6lni. J\u00f3l esett a meleg, kint nagyon hideg volt m\u00e1r.<\/p>\r\n Az egyik kerek asztaln\u00e1l megpillantotta a f\u00e9rfit, az \u00fajs\u00e1gja az asztalon pihent.<\/strong> Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg, m\u00e1r j\u00f3 ideje itt lehetett. Fel\u00e1llt, mikor oda\u00e9rt az asztalhoz. Leseg\u00edtette a kab\u00e1tj\u00e1t, \u00e9s egy gyors mozdulattal felakasztotta az \u00e1ll\u00f3 fogasra, a saj\u00e1tja mell\u00e9.<\/p>\r\n -K\u00e9rem, foglaljon helyet. Megv\u00e1rta m\u00edg a n\u0151 le\u00fcl, fogva a sz\u00e9ket, majd \u0151 is le\u00fclt.<\/p>\r\n -H\u00e1t elj\u00f6tt?<\/p>\r\n -Elj\u00f6ttem, de nem maradhatok sok\u00e1ig....<\/p>\r\n Akkor \u00e9rkezett meg a h\u00f6lgy a notesszal \u00e9s a ceruz\u00e1val. Mit hozhatok?<\/strong><\/p>\r\n -Csak egy pressz\u00f3 k\u00e1v\u00e9t k\u00e9rek 2 cukorral \u00e9s egy tejsz\u00ednnel.<\/p>\r\n -S\u00fctem\u00e9nyt? Pog\u00e1cs\u00e1t?<\/p>\r\n -Nem k\u00e9rek, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m!<\/p>\r\n -M\u00e1ris hozom. F\u00e1radt l\u00e9ptekkel elindult.<\/p>\r\n N\u00e9zte a f\u00e9rfit, kutatta a tekintet\u00e9t, vajon mik a sz\u00e1nd\u00e9kai. Bar\u00e1ts\u00e1gosan mosolygott r\u00e1, de nem igaz\u00e1n tudott ebb\u0151l semmit kital\u00e1lni.<\/p>\r\n N\u00e9zte a kez\u00e9t,<\/strong> ahogy k\u00f6r asztalon, az \u00fajs\u00e1gon pihent. Sz\u00e9les jegygy\u0171r\u0171 volt az ujj\u00e1n, mint neki.<\/p>\r\n El kezdett besz\u00e9lni a f\u00e9rfi. Kicsit \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen\u00fcl, keresve a szavakat.<\/strong> Nem is \u00e9rti, mi\u00e9rt tette, nem jellemz\u0151 ez \u0151r\u00e1, de musz\u00e1j volt \u00fajra tal\u00e1lkozniuk, k\u00edv\u00e1ncsi volt, hogy \u00fajra \u00e9rzi-e azt a k\u00fcl\u00f6nleges,megmagyar\u00e1zhatatlan \u00f6r\u00f6m\u00f6t, mint amit el\u0151sz\u00f6r tapasztalt. \u00c9s igen, egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e9rezte. \u00c9rezt\u00e9k mindketten.<\/p>\r\n -Tudnia kell, hogy n\u0151s ember vagyok. L\u00e1tom, hogy \u00d6n is h\u00e1zas, mutatott a n\u0151 jobb kez\u00e9n l\u00e9v\u0151 karikagy\u0171r\u0171re. Tudom, hogy nagy a k\u00f6zt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 kork\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is. Soha, semmit nem fogok tenni, amit \u00d6n ne akarna, vagy s\u00e9rten\u00e9. De azt \u00e9rzem, hogy l\u00e1tnom kell mag\u00e1t, \u00e9s nincs\u2026<\/p>\r\n Ekkor \u00e9rkezett meg a h\u00f6lgy a k\u00e1v\u00e9val \u00e9s a poh\u00e1r v\u00edzzel<\/strong>. Letette a poharat, a f\u00e9m kan\u00e1l neki csap\u00f3dott a vastag \u00fcvegnek. Eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rek, s\u00f3hajtotta, majd \u00f3vatosabban tette le a poharat. Nagyon f\u00e1radt volt m\u00e1r szeg\u00e9ny.<\/p>\r\n -Mit akart mondani? \u2013k\u00e9rdezte \u00f3vatosan mikor magukra maradtak.<\/p>\r\n -M\u00e1r nem tudom, n\u00e9zett r\u00e1 a f\u00e9rfi.<\/p>\r\n N\u00e9zt\u00e9k egym\u00e1st percekig.<\/strong> M\u00e1r nem kapta el a tekintet\u00e9t. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck emberek j\u00f6ttek-mentek, nevetg\u00e9ltek, visszhangzott a dobog\u00f3n a j\u00e1r\u00e1suk \u00e9s a k\u00e1v\u00e9g\u00e9p szorgalmasan f\u0151zte a k\u00f6vetkez\u0151 feket\u00e9ket. Meg\u00e1llt az id\u0151, v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r csak a f\u00e9rfit l\u00e1tta.<\/p>\r\n -Ne haragudjon, de mennem kell a gyerekek\u00e9rt! T\u00e9rt \u00e9szhez. Felvette a poharat \u00e9s bele kortyolt. J\u00f3l esett a k\u00e1v\u00e9. J\u0151 er\u0151s volt. Legal\u00e1bb a k\u00e1v\u00e9 legyen er\u0151s.<\/p>\r\n -Nem tudok, most mit mondani \u00d6nnek! Nem voltam felk\u00e9sz\u00fclve semmilyen \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre. A Tan\u00e1r \u00far \u00e9s a csal\u00e1dom sem venni j\u00f3 n\u00e9ven. Mennem kell. \u00c1llt fel.<\/p>\r\n \u00a0A f\u00e9rfi gyorsan ny\u00falt a kab\u00e1t\u00e9rt \u00e9s felseg\u00edtette. V\u00e9letlen\u00fcl hozz\u00e1\u00e9rt a keze a v\u00e1ll\u00e1hoz, a n\u0151 megremegett az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l.<\/strong> Elsz\u00e9gyellte mag\u00e1t. Nem is tudta, mit keres itt.<\/p>\r\n -K\u00e9rem..engedjen\u2026mennem kell. Szinte kiszaladt a pressz\u00f3b\u00f3l. A f\u00e9rfi hosszasan n\u00e9zett ut\u00e1na, mikor azt\u00e1n m\u00e1r nem l\u00e1tta a kirakatban,\u0151 is szedel\u0151zk\u00f6dni kezdett.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Szinte minden \u00e9jjel a f\u00e9rfival \u00e1lmodot<\/strong>t. Pedig minden este elhat\u00e1rozta, hogy ma nem fog. Mondta mag\u00e1nak, mint egy parancsot. Azt\u00e1n reggel szinte mindig \u00fagy \u00e9bredt, hogy m\u00e9gis.<\/p>\r\n Szerencs\u00e9re a f\u00e9rfi nem kereste. M\u00e1r kezdett lassan megnyugodni, amikor egyik reggel sz\u00f3lt a Tan\u00e1r \u00far, hogy j\u00f6n ma Tak\u00e1cs Doktor, ahogy meg\u00e9rkezik, legyen sz\u00edves bek\u00eds\u00e9rni \u0151t.<\/strong><\/p>\r\n El akart b\u00fajni az asztal al\u00e1.<\/strong> De nyilv\u00e1nval\u00f3an nem tehette meg. Pr\u00f3b\u00e1lt l\u00e1thatatlann\u00e1 v\u00e1lni, de ez nem siker\u00fclt neki.<\/p>\r\n Nem telt bele 10 perc, meg\u00e9rkezett a f\u00e9rfi. Kicsit kapkodta a leveg\u0151t, a l\u00e9pcs\u0151n j\u00f6hetett, liftkarbantart\u00e1s volt, 7 emeletet j\u00f6tt felfele. Az izzadts\u00e1g a sz\u00e1ja f\u00f6l\u00f6tt picit megcsillant. K\u00e9rem, ne sz\u00f3ljon a Tan\u00e1r \u00farnak, kicsit kif\u00fajn\u00e1m magam! N\u00e9zett r\u00e1 k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve. Hellyel k\u00edn\u00e1lta, a f\u00e9rfi le is \u00fclt. A tekintet\u00fck \u00f6ssze\u00e9rt. \u00a0Remegett a keze, a l\u00e1ba mindkett\u0151j\u00fcknek. De nem sz\u00f3ltak egym\u00e1shoz, szavak n\u00e9lk\u00fcl is tudt\u00e1k, hogy itt t\u00f6rt\u00e9nt valami. Ak\u00e1rmennyire nem voltak komolyak a sz\u00e1nd\u00e9kaik, ak\u00e1rmennyire is ellen akartak \u00e1llni, m\u00e9gis elsodorta \u0151ket ez az \u00e9rz\u00e9s,\u00a0 mindketten bele sz\u00e9d\u00fcltek.<\/strong><\/p>\r\n <\/p>\r\n Levelet kapott, a bels\u0151 post\u00e1val. Rajta volt a f\u00e9rfi neve, de csak a monogramja. \u00d3r\u00e1kig simogatta a bor\u00edt\u00e9kot, mire ki merte nyitni. K\u00e9zzel \u00edrta, ny\u00edlv\u00e1n nem akart szem\u00e9lyes dolgot ledikt\u00e1lni a titk\u00e1rn\u0151j\u00e9nek. L\u00e1tszott az igyekezet, hogy olvashat\u00f3an akart \u00edrni.<\/p>\r\n Csak ennyi \u00e1llt benne:<\/p>\r\n \u201eL\u00e1tni szeretn\u00e9m\u201d<\/strong><\/p>\r\n Vett egy pap\u00edrt \u00e9s r\u00e1 \u00edrta:<\/p>\r\n \u201e\u00c9n is\u201d<\/strong><\/p>\r\n Berakta egy bor\u00edt\u00e9kba \u00e9s leb\u00e9lyegezte a Tan\u00e1r \u00far b\u00e9lyegz\u0151j\u00e9vel \u00e9s r\u00e1\u00edrta a Doktor nev\u00e9t.<\/p>\r\n Betette a post\u00e1zand\u00f3k k\u00f6z\u00e9. Holnap, ha minden j\u00f3l megy, meg is kapja.<\/p>\r\n M\u00e1sf\u00e9l h\u00e9t m\u00falva tal\u00e1lkoztak. Ugyanott a pressz\u00f3ban, de nem \u00fcltek le v\u00e9g\u00fcl.<\/strong> Elindultak a k\u00f6r\u00faton lefele a Duna part fel\u00e9. A f\u00e9rfi k\u00e9rdezett, a n\u0151 v\u00e1laszolt. V\u00e9g\u00fcl bele karolt a f\u00e9rfi karj\u00e1ba. Nem volt ez szokatlan, nem f\u00e9ltek att\u00f3l, hogy ha ezt valaki megl\u00e1tja, akkor bajba ker\u00fclnek. Hihetetlen d\u00e9lut\u00e1n volt. Mintha mindig is ismert\u00e9k volna egym\u00e1st. Be tudta fejezni a f\u00e9rfi megkezdett mondat\u00e1t. Gyorsan eltelt a 2 \u00f3ra\u2026mennie kellett mindkettej\u00fcknek.<\/p>\r\n Mikor b\u00facs\u00fazkodtak, \u00e1lltak egym\u00e1ssal szemben. De egyik\u00fck se mert hozz\u00e1 \u00e9rni a m\u00e1sikhoz. Mintha att\u00f3l f\u00e9ltek volna, ha ezt megteszik, ha adnak egym\u00e1snak egy cs\u00f3kot, akkor nem tudnak soha t\u00f6bb\u00e9 sz\u00e9tv\u00e1lni.<\/p>\r\n Hetekig leveleztek. N\u00e9ha k\u00fcld\u00f6tt a f\u00e9rfi egy pr\u00e9selt vir\u00e1got is. El is kezdtek a koll\u00e9gan\u0151i sugdol\u00f3zni r\u00f3la. Meglep\u0151en sok lev\u00e9l ment ki \u00e9s j\u00f6tt be a Doktort\u00f3l. De nem foglalkozott vel\u00fck. El volt foglalva a saj\u00e1t boldogs\u00e1g\u00e1val.<\/p>\r\n Nem gondolta volna, hogy ennyire megszereti. Hogy ennyire fogja v\u00e1rni a leveleket.<\/p>\r\n Mikor elutazott a f\u00e9rfi 1 h\u00e9tre, alig b\u00edrta v\u00e9gig szenvedni a hetet.\u00a0 Akkor fogalmazott b\u00facs\u00fa \u00fczeneteket, de v\u00e9g\u00fcl egyiket sem k\u00fcldte el. Nem volt r\u00e1 k\u00e9pes. Rettenetesen megviselte a csend.<\/strong><\/p>\r\n Kedden ott v\u00e1rta a lev\u00e9lke. A f\u00e9rfi tudatta, hogy szerencs\u00e9sen meg\u00e9rkezett, \u00e9s nagyon hi\u00e1nyzott neki.\u00a0 Mag\u00e1hoz \u00f6lelte a levelet. \u00d3, ha tudn\u00e1d, mennyire hi\u00e1nyozt\u00e1l te is nekem\u2026suttogta.<\/strong><\/p>\r\n N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t m\u00falva \u00fajra tal\u00e1lkoztak. Komor arccal j\u00f6tt a f\u00e9rfi, megijedt t\u0151le, hogy valami rossz h\u00edrt hozott.<\/strong> S\u00e9t\u00e1ltak a k\u00f6r\u00faton, n\u00e9zte magukat a kirakatban, ahogy felt\u0171nt az \u00e1rnyuk, majd elt\u0171nt. M\u00e1r majdnem a Nyugatin\u00e1l j\u00e1rtak, amikor a f\u00e9rfi meg\u00e1llt \u00e9s fel\u00e9 fordult. Ny\u00fajtotta fel\u00e9 mindk\u00e9t kez\u00e9t, \u0151 pedig \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen megfogta. Abban a pillanatban mag\u00e1hoz h\u00fazta, be a kapualjba \u00e9s megcs\u00f3kolta.<\/strong> \u00d3vatosan, majd egyre moh\u00f3bban. Nem b\u00edrt gondolkozni, nem tudott tiltakozni, csak bele\u00e1jult a cs\u00f3kba.<\/p>\r\n Arra riadtak, hogy a post\u00e1s r\u00e1juk k\u00f6sz\u00f6n, sz\u00e9trebbentek zavartan.<\/p>\r\n Szinte szaladtak a zebr\u00e1ig. Tudt\u00e1k, hogy menni\u00fck kell, M\u00e9g egy gyors b\u00facs\u00facs\u00f3kot v\u00e1ltottak, majd rohantak mindketten haza a saj\u00e1t csal\u00e1djukhoz.<\/p>\r\n Felsz\u00e1llt a villamosra \u00e9s leg\u00f6rd\u00fclt egy k\u00f6nnycsepp az arc\u00e1n. Hagyta, hogy kedv\u00e9re lefolyjon, arra sem volt ereje, hogy let\u00f6r\u00f6lje.<\/strong><\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu\/files\/2018\/11\/sad-659422_960_720-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}