{"version":"1.0","provider_name":"Odi et amo","provider_url":"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu","author_name":"Ludmann-Vank Liza","author_url":"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu\/author\/liza-6666hotmail-com\/","title":"Isten aj\u00e1nd\u00e9ka","html":"Kegyetlen hideg volt az a t\u00e9l. A pinc\u00e9ben minden rongyot magukra h\u00faztak, amit csak tal\u00e1ltak \u00e9s a test\u00fckkel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k egym\u00e1st meleg\u00edteni. \u00c9rezte, hogy lassan m\u00e1r l\u00e9legezni sem b\u00edr, annyira \u00e1tfagyott. Valahogy belet\u00f6r\u0151dve v\u00e1rta m\u00e1r a hal\u00e1lt. Nem pr\u00f3b\u00e1lt alkudozni, halad\u00e9kot k\u00e9rni. \u00dagy volt vele, ha meghal, az is mindegy. Tal\u00e1n a k\u00ednjainak \u00edgy lesz v\u00e9ge. H\u00f3napok \u00f3ta v\u00e1rt\u00e1k, hogy majd jobb lesz, de a h\u00e1bor\u00fa elny\u00falt \u00e9s ezzel a rettenetes kem\u00e9ny t\u00e9llel meg\u00e9rkezett a kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g is. Elf\u00e1radt. Nem csak a teste, hanem a lelke is. M\u00e1r az \u00e9let se kapaszkodott benne, \u00e9rezte, hogy feladta m\u00e1r. De valahogy a fiatal teste m\u00e9g mindig b\u00edrta. Ak\u00e1rmennyit is r\u00f3tt r\u00e1 a sorsa.\r\n\r\nMikor \u00e1lmodott, meleg volt \u00e9s b\u00e9ke. Nem kellett f\u00e9lni\u00fck. Nem voltak aljas katon\u00e1k, l\u00e9gi riad\u00f3, sz\u0151nyegbomb\u00e1zott faluk, retteg\u0151 emberek n\u00e9ma im\u00e1ja, halottukat sirat\u00f3 asszonyok hangja.\r\n\r\nArra \u00e9bredt, hogy felt\u00e9pi \u0151t a f\u00f6ldr\u0151l 2 durva k\u00e9z. Mindenki sikoltozott. Az anyja a saj\u00e1t test\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lta v\u00e9deni, mag\u00e1t k\u00edn\u00e1lta a l\u00e1nya helyett, de nekik a fiatals\u00e1g kellett. Annyit kapott a puskatussal a test\u00e9re, soha el nem m\u00faltak a hegek. Tudta, hogy mi fog k\u00f6vetkezni. R\u00e9szegek voltak, hangosan \u00fcv\u00f6ltve teperte le az egyik a f\u00f6ldre. Meg volt a hierarchia az er\u0151szakol\u00e1sban is. A legmagasabb rang\u00fa\u00e9 volt az \u00e9rintetlen l\u00e1ny els\u0151 megbecstelen\u00edt\u00e9se. Azt\u00e1n ah\u00e1nyan csak ott voltak v\u00e9gig mentek rajtuk mind. Est\u00e9nk\u00e9nt lehetett hallani a faluban a katon\u00e1k \u00e9ppen hol vannak, gerincvel\u0151t t\u00e9p\u0151 sik\u00edt\u00e1ssal pr\u00f3b\u00e1ltak a l\u00e1nyok valahogy t\u00fal\u00e9lni egy ilyen porty\u00e1t.\r\n\r\nNem mert ellenkezni. Azt mondta az anyja, hagyja, hogy csin\u00e1lj\u00e1k, ha m\u00e1r ott vannak, nem tud mit tenni. De ha ellenkezik, felb\u0151sz\u00edti \u0151ket \u00e9s akkor m\u00e9g agyon is verik. Vagy felgy\u00fajtj\u00e1k \u00e9lve, a hajukat vodk\u00e1val belocsolva.. Mert ezek \u00e1llatok, nem emberek. Nincs es\u00e9ly ellen\u00fck.\r\n\r\nBorzalmasan f\u00e1jt az els\u0151 h\u00e1rom, azt\u00e1n a saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9t\u0151l \u00e9s a katon\u00e1k nedv\u00e9t\u0151l m\u00e1r akad\u00e1lytalan ment. Nem tudja h\u00e1nyan voltak, a pinceablakon valamilyen utcai f\u00e9ny sz\u0171r\u0151d\u00f6tt be egy ponton. Azt n\u00e9zte \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lt nem belegondolni, hogy most mi t\u00f6rt\u00e9nik vele. Az egyik akkor\u00e1t harapott a mell\u00e9be, \u00fagy \u00e9rezte, kimart egy darabot, mint egy veszett kutya. Akkor hallotta meg a l\u00e9gv\u00e9delmi riad\u00f3 hangj\u00e1t. Mindegyik\u00fck egy pillanat alatt kij\u00f3zanodott. Kiab\u00e1ltak, kapt\u00e1k a ruh\u00e1jukat, fegyvereiket. Mentek kifele. Egyik egy k\u00e9zigr\u00e1n\u00e1tot kapott el\u0151, m\u00e1r h\u00fazta volna ki a szeget mikor r\u00f6h\u00f6gve eltette. V\u00e9g\u00fcl is mind ott haltak volna, ha bedobja.\r\n\r\nKezdte hallani a t\u00f6bbieket. A kisgyermeket nem vett\u00e9k \u00e9szre, m\u00e9g szerencse, mert biztos falhoz vert\u00e9k volna. Szerencs\u00e9tlen aludt, vagy valahogy meg\u00e9rezte, hogy most nem s\u00edrhat. Alig volt 1 \u00e9ves. A n\u0151v\u00e9re gyermeke volt. Az anyja v\u00e9rbe fagyva, akkor \u00e9bredezett a ver\u00e9sb\u0151l. Elt\u00f6rt az arccsontja, feldagadt mindk\u00e9t szeme annyira, hogy nem l\u00e1tott ki. A n\u0151v\u00e9re jajvesz\u00e9kelt, pr\u00f3b\u00e1lta \u0151t felh\u00fazni, de nem siker\u00fclt. A gyermek akkor kezdett el sik\u00edtva ord\u00edtani. \u00c9rte kapott, hogy csit\u00edtsa. Vissza ne j\u00f6jjenek r\u00e1juk.\r\nNem tudott s\u00edrni. A teste k\u00ednjaival nem is tudott mit kezdeni. Volt \u0151, meg a f\u00e1jdalom \u00e9s a meger\u0151szakoltak megal\u00e1zotts\u00e1g\u00e1nak \u00e9rz\u00e9se. De ez a kett\u0151 valahogy, mint egy bubor\u00e9kban, mellette hevertek. \u0150 k\u00fcl\u00f6n volt. Az agya nem engedte, hogy a bubor\u00e9k a f\u00e1jdalommal \u00e9s a megal\u00e1zotts\u00e1ggal egyes\u00fclj\u00f6n \u0151vele. Ez nem t\u00f6rt\u00e9nt meg .. \u00c9vekkel k\u00e9s\u0151bb sem tudta felid\u00e9zni azt az \u00e9jszak\u00e1t. Az emberi agy csod\u00e1ja, eltemeti mag\u00e1ban az ilyet.\r\nMikor kimaradt a v\u00e9rz\u00e9se, az anyja majd az esz\u00e9t vesztette. Nagyon sokan megestek akkoriban. M\u00e9gsem lettek bab\u00e1k a faluban. Mind elpuszt\u00edtott\u00e1k. Ne is maradjon semmi nyoma a gyal\u00e1zatos tetteknek.\r\n\r\nTavaszra valamelyest jobb lett. M\u00e1r nem porty\u00e1ztak a katon\u00e1k, Berendezkedtek tart\u00f3s ittl\u00e9tre. El voltak foglalva a r\u00fchvel \u00e9s a ruhatet\u0171vel. Kegyetlen\u00fcl tudtak marni. A falusiak hamar r\u00e1j\u00f6ttek, hogy a kez\u00fcket petr\u00f3leumba m\u00e1rtva megfulladtak a d\u00f6g\u00f6k, valamint a faszenes vasal\u00f3val vasalt ruh\u00e1ban nem maradtak meg. Amennyire b\u00edrta az anyag, \u00e9getni kellett. \u00c9szrevett\u00e9k a katon\u00e1k, hogy csak benn\u00fck van, akkor m\u00e1r szebben tudt\u00e1k k\u00e9rni, hogy seg\u00edtsenek rajtuk az asszonyok. \u00dagyhogy onnant\u00f3l most\u00e1k a katon\u00e1k egyenruh\u00e1it \u00e9s vasalt\u00e1k.\r\n\r\nAz anyja mondta, ne f\u00e9lj semmit, majd elint\u00e9zz\u00fck. Nem mondta ki, hogy a gyermeket. Elint\u00e9zz\u00fck, ha meg lesz. Csak sz\u00fcletne m\u00e1r meg, tette hozz\u00e1 sokszor az arc\u00e1t a k\u00e9t kez\u00e9vel fogva.\r\nPi\u00f3ca\u2026emlegette a n\u0151v\u00e9re.\r\nM\u00e9gis, mikor el\u0151sz\u00f6r megmozdult \u00e9s \u00e9rezte a m\u00e9h\u00e9ben az apr\u00f3 kis pillang\u00f3 rebben\u00e9seket, egy csap\u00e1sra elm\u00falt minden gy\u00e1sz \u00e9s harag bel\u0151le. Nem merte mondani senkinek. Biztos, hogy azt hitt\u00e9k volna, teljesen elment az esze. Ott van egy kis \u00e9let. Dobog a sz\u00edve, mozog, a kis talp\u00e1val meg-meg r\u00fagja. Ny\u00fajt\u00f3zkodott k\u00e9s\u0151bb, alig f\u00e9rt m\u00e1r el. Csuklott. Ej, te, na, h\u00e1t hogy lehet ennyit csuklani egy nap\u2026korholta mag\u00e1ban kedvesen. N\u00e9ha mikor senki sem l\u00e1tta, bizony megsimogatta a has\u00e1t.\r\nReggel mikor lehajolt, hogy fels\u00f6p\u00f6rje a koszt a lap\u00e1tra az udvaron, belenyilallt a derek\u00e1ba. \u00c9rezte, hogy ez nem a nagy has okozta sajg\u00e1s. Bizony el\u00e9rkezett az id\u0151.\r\n\r\nKitervelte, hogy egyed\u00fcl sz\u00fcli meg, mert ha m\u00e1r kint van, meg tudja tal\u00e1n v\u00e9deni. Mert \u0151 bizony nem fogja oda adni senkinek, hogy kioltsa az \u00e9let\u00e9t. Mit tehet \u0151 arr\u00f3l, hogy ez a gyal\u00e1zat t\u00f6rt\u00e9nt. \u0150 az anyja, a m\u00e9h\u00e9ben nevelte, szerette, n\u00f6vesztette 9 h\u00f3napon \u00e1t, a saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9t \u00e9s h\u00fas\u00e1t adta neki. Az, hogy a m\u00e1sikb\u00f3l ott van egy sejt, att\u00f3l m\u00e9g az t\u00f6bbi az mind \u0151bel\u0151le van. Meg h\u00e1t kereszt\u00e9ny, ne \u00f6lj! mondta a t\u00edzparancsolatban Isten M\u00f3zesnek, hogy engedhetn\u00e9 meg, hogy ezt tegy\u00e9k.\r\n\u00d3r\u00e1kig s\u00e9t\u00e1lgatott hang n\u00e9lk\u00fcl. Nem nagyon figyeltek r\u00e1. Eb\u00e9dn\u00e9l m\u00e1r az\u00e9rt er\u0151sen uralkodnia kellett mag\u00e1n, hogy el ne \u00e1rulja mag\u00e1t. Nagyon p\u00fcffed az arcod l\u00e1nyom, megl\u00e1sd itt lesz az id\u0151 hamarosan- vetette oda az anyja. Szerencs\u00e9re nem n\u00e9zett r\u00e1 ut\u00e1na\u2026\r\nKimegyek alm\u00e1t szedni! Ki\u00e1ltotta be, de m\u00e1r senki se figyelt r\u00e1. Az utols\u00f3 p\u00e1r m\u00e9tert m\u00e1r alig b\u00edrta megtenni. \u00c9rezte, hogy a baba feje m\u00e1r nagyon lent van, ny\u00edlik sz\u00e9t az \u00fatja odalent.\r\n\r\nAz \u00f6kl\u00e9re harapott. Nem volt sok nyom\u00e1s, mire kicsusszant a baba. Sosem sz\u00fclt m\u00e9g, de \u00e9rezte, hogy \u00e1llva valahogy jobban megy. Seg\u00edt neki a F\u00f6ldanya. Elkapta. \u00e9s felh\u00fazta. leveg\u0151\u00e9rt kapkodott. A kicsi \u00e9pp nyekergett. Tudta, hogy most nem kiab\u00e1lhat. Nem tudni honnan, de valahogy tudta. Len\u00e9zett r\u00e1. A baba pedig kinyitotta a szem\u00e9t \u00e9s tiszta tekintettel n\u00e9zett vissza r\u00e1. Istenem, suttogta. De gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vagy! \u00c9n vagyok az \u00e9desany\u00e1d!\r\n\u00c9rtette az a pici. Ott volt a szem\u00e9ben az a b\u00f6lcsess\u00e9g, ami csak egy \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt szem\u00e9ben van ott, hisz hozt\u00e1k magukkal a mindentud\u00e1s b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t a Teremt\u0151 Aty\u00e1t\u00f3l. Tudta, hogy \u0151k \u00f6r\u00f6kre \u00f6sszetartoznak. Ott volt a bizalom, hogy nem engedi el t\u00f6bbet az anyja. Megn\u00e9zte. Fia lett. Egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u0151ke fia. Egy angyal. Hogyan \u00f6lhetne meg b\u00e1rki is egy ilyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 sz\u0151ke angyalt?!\r\n\r\nKeresni kezdt\u00e9k, mert m\u00e1r s\u00f6t\u00e9tedett. A szokny\u00e1j\u00e1ba csavarta a picit. Mikor oda\u00e9rt az anyja, \u00e9s r\u00e1n\u00e9zett a l\u00e1ny\u00e1ra, tudta, hogy k\u00e9s\u0151n j\u00f6tt. Ott volt az elsz\u00e1nt ANYA, aki aznap d\u00e9lut\u00e1n megsz\u00fcletett az almafa alatt a gyermek\u00e9vel egy\u00fctt. Addig csak hordoz\u00f3ja volt, de most m\u00e1r az \u00e9desanyja lett.\r\n- Mi legyen a neve? K\u00e9rdezte t\u0151le a n\u0151v\u00e9re, mikor oda\u00e9rt \u00e9s r\u00e1mosolygott a h\u00fag\u00e1ra.\r\n\r\nDer\u00e9k ember lett bel\u0151le. A fogantat\u00e1sa titk\u00e1t pedig elfedte a feled\u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hom\u00e1lya.\r\n\r\nLudmann-Vank Liza 2018.okt\u00f3ber\r\n\r\n(fot\u00f3:Pinterest)\r\n\r\n<img class=\"alignnone size-medium wp-image-15\" src=\"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu\/files\/2018\/10\/44625073_433673137161089_6818569158620348416_n-245x300.png\" alt=\"\" width=\"245\" height=\"300\" \/>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/odietamo.cafeblog.hu\/files\/2018\/10\/44625073_433673137161089_6818569158620348416_n-150x150.png","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}